S a végtelen, Tovatűnő percekben, Még elhiszem, Mindig ez vár ránk!
Meddig a miénk? A motelünk, a szigetünk. Mit örökre kérnénk? Hol lebegünk, 'hol szeretünk. Meddig van idő? Hol maradunk, ha akarunk! Hogy ne legyen késő? Hol van esély, hogy velem élj.
Egy szoba a világ! A motelünk, a szigetünk Néhány órán át. Hol lebegünk, 'hol szeretünk. De a sarkon túl ránk egy új nap hull, Egy másik élet vár.
Feszít - kiold. Hevít - kiolt. A vágy - mi el- sodort.
Szeress - ölelj! Hisz nincs más hely, (más hely) Hogy adj, hogy kérj, S így élj.
S a végtelen, Tovatűnő percekben, Még elhiszem, Mindig ez vár ránk.
Meddig a miénk? Mit örökre kérnénk? Meddig van idő? Óóó, ne legyen késő?
Egy szoba a világ! Néhány órán át. De a sarkon túl ránk egy új nap hull, Egy másik élet vár.
Az Álmok Tengere sem parttalan...
(igaz, hogy csupán álom-partja van);
az Álmok Tengere félelmesebb,
mint a szokott veszélyű tengerek;
siklik a roncs? süllyed a jó hajó?
- az Álom-Tenger épp erre való!
Mit tesz veled és mit kezdesz vele?
sorsod rád bízza Álmod Tengere.
Mikor épp nem mély: magas, mint az ég!
Csodáld - s úszd meg az Álmok Tengerét!
(Fodor Ákos)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése