Élj okosan

Élj okosan, élj, ne álmodj,
jó, ha ezt korán megérted,
íme, itt egy jótanács:
ing a nagy szerencse-mérleg,
nincsen nyugtonmaradás,
föl kell szállnod, vagy leszállnod,
nyerned kell és úrrá válnod,
vagy szolgálni, hogyha vesztesz,
döntened kell — győzz vagy reszkess,
üllő légy, vagy kalapács.

-Johann Wolfgang Goethe-
/Vas István ford./

Úton

Autók, vonatok, buszok
visznek el és hoznak
vissza, mert egyik sem
az a hely, amit bodza-
illattól párás éjeken
kerestem.
Egy-egy ezüstlevelű
nyárfaerdő
láttán a Tisza árterében
vagy Ravenna utcáin
augusztuskor délben
elhittem,
hogy lehetne maradni.
Aztán mégis hívott valami
lenge lepkeszárny,
s én megint útra keltem.
Nem kíváncsiság hajt,
nem is vágy, csak önmagam
elől menekülök évek óta már.

-Erdős Olga-

Kirúgjuk magunk alól a földet

Szenvedés

Sok szenvedés és boldogtalanság annak a következménye,
hogy a fejedben felbukkanó minden gondolatot igaznak vélsz.

Eckhart Tolle

Fogyó utak

Lassan már elfogy alólunk az út.
Megyünk a pusztaságon át,
még visz a láb,
mert tart a lendület,
de már nem tudjuk, hogy hová, minek?

Forrást keresnénk, élő, bő vizet,
de lassan elfogy alólunk az út.
A nap tüzel,
cserzett bőrünk csak álca,
alatta ezer fájdalmas barázda.

Tán bosszúvágy volt, vagy csak félelem,
talán a lelkiismeret terelt? Hiába!
Lassan már elfogy alólunk az út.
Mindegy miért, és honnan érkezünk,
már oktalan és céltalan megyünk…

Még szólnak hozzánk.
Kérdezik talán:
miért e vándorélet,
de lassan elfogy alólunk az út.
Csak bólogatunk: Más is idejut!

Letérni, félrenézni? Ó, miértek!
Volt hitvallás meg zászló, büszke dal.
Már csak motyogva mondunk némi rímet.
Nem látunk otthont, nekünk-tárt kaput.
Lassan már elfogy alólunk az út.

-Kamarás Klára-

Arcképcsarnok

Van egy arc,
amit csak önmagunkat elképzelve látunk
- lehet, hogy ez az igazi.
És van annyi arcunk,
ahányan csak ránk néznek (és: ahányszor!) és még az is lehet,
hogy ezekben akad néhány közös vonás
- lehet. Akkor ez a valóság.
Van egy,
amit tükörbe nézve látunk: villám-
gyorsan alakuló, képlékeny látvány:
múzsája a Szomszéd Ízlése
s az azt szolgáló, vagy azt ellenző szándék
- efölött hunyj szemet; ne kerüld, de ne hidd el.
És van,
van arc, amit csak az lát, aki szeret,
akit szeretünk. Ez a legszebb,
a legmulandóbb. A legérvényesebb.

Fodor Ákos

Fogyó idő

Valamikor így mértem: évek, évek,
egy idő óta így: napok, napok.
S tán nemsokára napokkal se mérek,
azt mondom: percek és pillanatok.

Áprily Lajos

A pillanatról...

"A Mester teljesen eggyé válik a pillanattal. Egy szemernyi ellenállás sincs benne."

(Eckhart Tolle)